Orsz�g�ti ker�kp�rversenyz�s��

Legut�bbi v�ltozat (ellen�rizetlen)

A Wikip�di�b�l, a szabad enciklop�di�b�l.

�

Orsz�g�ti ker�kp�r verseny, Burlington, Vermont, 2004. �prilis

Az orsz�g�ti ker�kp�roz�s a 19. sz�zad v�g�n kialakult sport�g, f�leg Eur�p�t h�d�totta meg gyorsan: a legjelent�sebb versenyek mind a mai napig els�sorban Franciaorsz�gban, Olaszorsz�gban, Spanyolorsz�gban, a Benelux-�llamokban �s N�metorsz�gban zajlanak. J� n�h�ny verseny 100 �ves m�lttal b�szk�lkedhet.��

Versenyfajt�k�

• Mez�nyverseny: rendszerint 150–250 km hossz�, t�bbnyire s�k, vagy csak kisebb dombokkal tark�tott t�von rendezik, �s az �sszes versenyz� egyszerre indul. Az �tlagsebess�g rendszerint 40–45 km/h.
• Hegyi mez�nyverseny: szint�n 150–250 km hossz�, de jelent�s emelked�ket mag�ba foglal� p�ly�n rendezik meg, k�l�n neh�zs�g, ha a befut�ra egy hegytet�n ker�l sor. A t�vot rendszerint 30–35 km/h-val teszik meg.
• Krit�rium verseny: lez�rt utcai k�rp�ly�n zajl� verseny, a p�lyaversenyekhez hasonl�an �ltal�ban 30–50 k�rt kell megtenni egy 1–3 km hossz� p�ly�n. F�leg az USA-ban terjedt el.
• Egyenk�nti ind�t�s� id�futam: �ltal�ban 30–70 km k�z�tti t�von rendezett versenysz�m, amelynek sor�n a versenyz�k speci�lis id�futam-ker�kp�rokon illetve aerodinamikus mezben �s sisakban haladhatnak. A ker�kp�rosokat rendszerint 1–3 perc elt�r�ssel ind�tj�k. Az �tlagsebess�g 50–55 km/h k�r�li is lehet.
• Csapatid�futam: az el�z�vel azonos k�r�lm�nyek k�z�tt illetve felszerel�ssel zajl� verseny, de itt 5–9 f�s csapatokat ind�tanak. A versenyz�k a t�vot v�ltott vezet�ssel teszik meg, �gy nagyobb sebess�get �rhetnek el, ami rendszerint 50–55 km/h k�z�tti.
• Hegyi id�futam: hossza v�ltoz�, de �ltal�ban 15–35 km k�z�tti. A versenyz�ket egy hegy alj�b�l egyenk�nt ind�tj�k, a c�l pedig a hegy tetej�n van. Sokszor egy 5–10 km-es k�zel s�k, vagy csak enyh�n emelked� �tszakaszt is beiktatnak a t�v elej�re, hogy a versenyz�k izmai bemelegedjenek. Itt majdnem teljesen "norm�l" orsz�g�ti ker�kp�rokat haszn�lnak, ezeket azonban a lehet� legk�nnyebbre k�sz�tett alkatr�szekkel, illetve n�ha aerodinamikai kieg�sz�t�kkel szerelik fel, b�r ennek itt kisebb a jelent�s�ge, mint a s�lycs�kkent�snek. Az �tlagsebess�g 20–30 km/h k�z�tti. Ehhez hasonl� versenyfajta az USA-ban is elterjedt "Hillclimb", b�r ott a ker�kp�rosok egyszerre rajtolnak.

Versenyek �

• Egynapos versenyek, p�ld�ul: Paris–Roubaix, Gent–Wevelgem, HEW–Classic
• Egyhetes k�rversenyek, p�ld�ul: Tour de Suisse, Dauphin� Lib�r�, Tour de Hongrie
• H�romhetes k�rversenyek: Tour de France, Giro d’Italia, Vuelta a Espa�a
  

Legend�s hegyek, emelked�k��

Az orsz�g�ti k�rversenyek n�z�k sz�m�ra legizgalmasabb, illetve egy�ttal a versenyz�k sz�m�ra legnehezebb r�szei a h�rhedt hegyi szakaszok, ahol nemritk�n 4-5 1500-2500 m magas hegyre is fel kell jutniuk a ker�kp�rosoknak. Az �sszetett verseny is �ltal�ban itt d�l el, ez�rt az �t sz�l�n t�bb t�zezer rajong� szurkol kedvenceinek. Mindez k�l�n�sen igaz akkor, ha az adott szakasz befut�ja egy emelked� tetej�n tal�lhat�. Minden k�rversenynek megvannak a maga legend�i, mindegyik hegyhez rengeteg t�rt�net f�z�dik, ez�rt versenyenk�nti bont�sban felsoroljuk a legjelent�sebbeket.

A ker�kp�ros k�rversenyeken az emelked�ket neh�zs�g szerint kategoriz�lj�k. A Tour de France szervez�i 5 k�l�nb�z� neh�zs�gi fokozatot k�l�nb�ztetnek meg: kiemelt, els�, m�sodik, harmadik �s negyedik kateg�ri�s emelked�ket. A t�bbi k�rversenyen �ltal�ban ehhez igazodnak (a Giro d’Italia, illetve a Vuelta is hasonl� rendszert haszn�l). Olyan orsz�gokban, ahol nincsenek magas hegyek, enn�l kevesebb fokozatot haszn�lnak: a magyar k�rversenyen (Tour de Hongrie) csak 3 kateg�ria van.

Min�l hosszabb �s meredekebb, illetve nagyobb magass�gk�l�nbs�g� egy emelked�, ann�l nehezebb kateg�ri�ba sorolj�k (a kiemelt kateg�ri�s a legnehezebb, a 4. kateg�ri�s a legk�nnyebb). Ha egy emelked� a szakasz v�g�n helyezkedik el, illetve el�tte t�bb hegyre is fel kellett tekerni�k a versenyz�knek, akkor a versenyz�k f�radts�ga miatt eggyel magasabb kateg�ri�ba is sorolhatj�k, mint amit a puszta sz�madatok (hossz, meredeks�g) indokoln�nak. A rossz �tmin�s�g ugyanezt eredm�nyezheti.

A kateg�ri�k jel�l�se n�h�ny k�rversenyen:

Tour de France: HC, 1, 2, 3, 4

Giro d’Italia: s�t�tz�ld (speciale), z�ld (1), piros (2), s�rga (3), feh�r (4)

Vuelta a Espana: Esp, 1, 2, 3

Tour de Hongrie: 1, 2, 3

Magyar�zat: Egy emelked�nek 3 f� param�tere van, illetve csak kett�, mert a harmadik az el�z� kett�b�l meghat�rozhat�. Ezek: a emelked� hossza, a megtett magass�gk�l�nbs�g �s a meredeks�g. Meredeks�g = magass�gk�l�nbs�g/hossz Mindez sz�zal�kban kifejezve, p�ld�ul 10 km hossz� emelked�, 750 m magass�gk�l�nbs�ggel (p�ld�ul 250 m-r�l megy�nk fel 1000 m-re) 750/10000*100=7,5%

Megjegyz�s: 5% alatt m�g nem igaz�n szokt�k emelked�nek nevezni, mert kb. 3%-os meredeks�gn�l lehet kb. meg�rezni, hogy az �t emelkedik. 5% f�l�tt viszont egycsap�sra nehezebb� v�lik az �t. Ez nem azt jelenti, hogy egy 30 km hossz� 3%-os emelked� ne lenne f�raszt�. A meredeks�g n�veked�s�vel exponenci�lisan egyre nehezebb hajtani, huzamosabb ideig 10%-os meredeks�g� �ton felfele haladni norm�l orsz�g�ti �tt�tellel m�r komoly megpr�b�ltat�s (norm�l orsz�g�ti �tt�tel = el�l 52/39, h�tul 11-27 fogsz�m� fogasker�k).

UCI�

A UCI (Union Cycliste Internationale, Nemzetk�zi Ker�kp�ros Sz�vets�g) a nemzeti ker�kp�ros sz�vets�gek nonprofit szervezete. 1900. �prilis 14-�n alap�tott�k, sz�khelye a sv�jci Aigle.

C�lkit�z�sei:

• a nemzetk�zi ker�kp�rsport szab�lyoz�sa,
• a ker�kp�roz�s n�pszer�s�t�se vil�gszerte minden szinten,
• a szak�gi vil�gbajnoks�gok megszervez�se,
• a ker�kp�rosok k�z�tt bar�ti viszony el�seg�t�se,
• a fair play �s az etika t�mogat�sa �s n�pszer�s�t�se,
• a ker�kp�rsport k�pviselete �s �rdekeinek v�delme a nemzeti �s nemzetk�zi test�letekben,
• egy�ttm�k�d�s a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�ggal az olimpiai ker�kp�rversenyek kapcs�n.

Az alapvet� c�lkit�z�sek mellett k�l�n�s figyelmet ford�t az al�bbiakra:

• k�pz�s �s fejleszt�s (World Cycling Centre, Aigle),
• k�zdelem a dopping ellen,
• a felszerel�sek fejleszt�se,
• etikai k�dex,
• szolidarit�s,
• k�rnyezetv�delem,
• a n�i ker�kp�rsport n�pszer�s�t�se,
• a parasport bevon�sa, egy�ttm�k�d�s a Nemzetk�zi Paralimpiai Bizotts�ggal (IPC).

ProTour �

A UCI ProTour 2005 �ta fogja �ssze vil�gszerte a legrangosabb versenyeket �s csapatokat. A m�rciust�l okt�berig tart� versenynapt�rban szerepl� versenyek eredm�nyei alapj�n egy�ni, csapat- �s orsz�grangsort �ll�tanak fel. A UCI �s a nagy k�rversenyek k�z�tt folyamatos a vita a versenyek st�tusz�r�l �s a r�szv�tel szab�lyair�l.

Az �lvonalba tartoz� profi csapatok a UCI ProTour versenyeken vesznek r�szt, a m�sodik vonalba tartoz� csapatok a kontinent�lis versenyeken. A ProTour-csapatoknak minden ProTour-versenyen k�telez� r�szt venni. Ezzel a szab�llyal azt pr�b�lj�k biztos�tani, hogy minden versenyen sz�nvonalas mez�ny induljon el. A nagyobb versenyeken a kontinent�lis csapatok is r�szt vehetnek a rendez�kt�l kapott szabad k�rty�val.

A csapatoknak a versenylicenceket szigor� szab�lyok alapj�n adj�k ki a k�vetkez� krit�riumok alapj�n: professzionalit�s a sportban, az etikai k�dex elfogad�sa, rendezett jogi �s anyagi h�tt�r. Jelenleg 20 ProTour-csapat van.

Az egy�ni rangsorban a versenyeken el�rt helyez�sek alapj�n pontoznak, a pontversenyben �len �ll� versenyz� viseli a feh�r ProTour-trik�t. A csapatversenyben minden csapatb�l a h�rom legjobb helyez�st el�rt versenyz� eredm�ny�t veszik figyelembe. Az orsz�gok rangsor�n�l az adott orsz�g �t legjobb versenyz�j�nek eredm�nyeit veszik figyelembe.

Kapcsol�d� cikk� �

• Orsz�g�ti ker�kp�r-vil�gbajnoks�gok
  

K�ls� hivatkoz�sok��

• UCI – a Nemzetk�zi Ker�kp�ros Sz�vets�g honlapja
• UCI ProTour
• http://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1g%C3%BAti_k